Legyen szó notebookról vagy asztali számítógépről

Legyen szó notebookról vagy asztali számítógépről, a kijelző/képernyő minősége olyan fontos összetevő, amely közvetlenül befolyásolja a felhasználói élményt, például a CPU mag grafikus grafikája és más rendszermag hardver. Tehát mi a helyzet a képernyővel, ha notebookot vásárol, különösen a játékkal, számíthat-e egy képernyőre? Ma beszéljünk róla.

Valóban hasznos az "E-sports képernyő" frissítése?

Tavaly óta, a nagy frissítésű képernyők költségcsökkentése miatt, sok játékgyártó elkezdett beszélni a nagy frissítésű "e-sport képernyőről" a zászlóshajótól a mainstream játékpiacig. Tehát a magas frissítési képernyőnek tényleg van értelme?
A nagy frissítési gyakoriságú játékképernyők frissítési gyakorisága általában számítógép-monitor kar 120 Hz-ig vagy akár 144 Hz-ig, az általunk általánosan használt kijelző pedig csak 60 Hz, ami azt jelenti, hogy egy magas frissítésű kijelző több különböző megjelenítési képességet képes megjeleníteni egyszerre. Egy erős grafikus kártyával megduplázhatja a vizuális folyékonyságot. Ez a fajta navigációs funkció rendkívül előnyössé teszi a nagy frissítésű kijelzőket az FPS játékokban, ahol nagyon gyors a betekintési szög és rendkívül nagy a pontosság. Ez az oka annak is, hogy a magas frissítésű képernyőt "e-sport képernyőnek" hívják.

Az e-sport képernyő jó, de nem minden játékosnak van rá szüksége. Fő felhasználói bázisa olyan játékosokat is megcéloz, mint az FPS és az olyan akciójátékok, mint a Watching Pioneer, amelyek nagyban javíthatják a működési szintet. A MOBA és RPG játékok játékosai számára a játékélmény javulása valójában nem nagy.

Néhány notebook termék azonban jelenleg 144 Hz-es e-sport képernyőt használ, de a hardver szintje nem magas. A GTX 1050 grafikus kártyával vagy a GTX 1050Ti grafikus kártyával nehéz a lövöldözős játékok képfrekvenciáját messze 60 FPS felett tartani. Rendkívül nehéz 144 Hz-et futtatni. A játékos tényleges játékélménye nem sokat javult. Ellenkezőleg, a mainstream játék árát, aminek magasabb költségteljesítményűnek kellene lennie, nagyon feltolták, aminek vannak bizonyos mellékhatásai. A szerző személyesen úgy gondolja, hogy legalább a GTX 1060 grafikus kártya jó szerepet tölthet be a magasan frissítő e-sport képernyőkben, az alsó kategóriás grafikus kártyás áramelosztó képernyős termékek inkább csak trükkös marketingstratégia.

Természetesen a nagy frissítésű képernyővel a játék teljesítménye mellett a napi használat során is gördülékenyebb működési élményt lehet elérni, főleg a webböngészés és a gyors működés jeleneteiben, az élmény továbbra is javul.

Az anyag fontos, távol a TN képernyőtől

Mivel ez a cikk a notebook képernyőjének kiválasztásáról szól, a képernyő anyagának kiválasztásáról kell beszélni.

Korábbi tapasztalataink szerint a TN anyagból készült képernyő veleszületett okok miatt abszolút hátrányban van színben, kontrasztban és betekintési szögben, míg az IPS anyag válaszideje nagyobb, mint a TN anyagé. Tekintettel arra, hogy a játékosok kevésbé igénylik a megfelelő késleltetéseket, az IPS képernyők továbbra is a hagyományos játékosok választása.
Természetesen van néhány kicsit különleges példa is, mint például az ASUS Flying Fortress FX80GE nagy színskálája, a "széles látószögű" TN képernyő. A hagyományos TN anyagú képernyőhöz képest némi javulás tapasztalható a látószögben, és a színskála lefedettsége is eléri a 83%-os NTSC szintet. Ez azt mutatja, hogy a TN nem feltétlenül öl meg "botot". De ez csak egy eset. A fenti példákon kívül, ha egy 2018-ban értékesítésre kerülő notebook még mindig TN képernyőt használ, kérjük, azonnal adja le.

Felbontás: Hasznos a 4K?

Az anyag megbeszélése után beszéljünk a felbontásról. Talán nem is hiszi el, hogy 2018-ban még mindig vannak 1366x768-as felbontású notebookok a piacon. Valójában ebben a szakaszban az 1920x1080-as, amit gyakran mondunk 1080P full HD felbontásnak, a megfelelő választás notebook termékekhez. Legyen szó szoftveradaptációról vagy áttekinthetőségről, kielégítheti a játékosok igényeit. Ugyanakkor az 1080P jelenleg a játékoptimalizálás tipikus referenciaértéke is. A mainstream grafikus kártyák a mainstream játékokat is képesek futtatni ezen a felbontáson.

Természetesen a piacon néhány zászlóshajó notebook termék 4K vagy 3840x2160 felbontású változatban is elérhető. Elméletileg az 1080P négyszeres pixelsűrűsége sokkal nagyobb tisztaságot jelent, mint a hagyományos notebookok. A tényleges használatból adódóan, a szoftveres adaptáció miatt azonban a 4K felbontású képernyővel rendelkező notebook termékek elég sok hibával találkoznak majd. Ráadásul még a jelenlegi csúcskategóriás asztali grafikus kártya is nehezen üzemeltethető az önálló művek közül 4K felbontásban, így tulajdonképpen a jelenlegi 4K felbontású notebook képernyője technikailag teljesen megvalósítható, a távolság pedig igazán praktikus. Jelentős távolság van.

Szegély: a képernyő aránya az igazságosság
Úgy gondolom, hogy azok a játékosok, akik aggódnak a mobiltelefonok miatt, ismerik a „képernyőarány” kifejezést. A notebook iparág fejlődésében az elmúlt két évben új trend lett a keskeny szegélyű magas képernyő aránya is.

A keskenyebb keret nemcsak nagyobb képernyőarányt és jobb megjelenést, hanem nagyobb méretű képernyőt is jelent kisebb testben. A nemrégiben piacra dobott keskeny keretes játék egy 14 hüvelykes terméket tudott beilleszteni egy 15,6 hüvelykes képernyőbe. Nagymértékben javította a hagyományos játékkönyvek hordozhatóságát. A jövőben lesz egy 17 hüvelykes keskeny vázas játék, a test mérete pedig a hagyományos 15,6 hüvelykes termék szintjén szabályozható, így a 17 hüvelykes képernyő valóban belép a mainstream játékpiacra. .

Szín: sRGB célzás

Ami a skálát illeti, mostanában sok játékos 45%-os és 72%-os NTSC-skála lefedettséget szeretne használni az IPS képernyőskála két szintjének összefoglalására. Valójában egy ilyen megfogalmazás nem pontos. Általánosságban elmondható, hogy a notebook termékek színskála célértéke az sRGB legyen, az sRGB színterét az NTSC színskála teljes mértékben le tudja foglalni, az sRGB=72% NTSC képlet balról jobbra állítható, de 72% NTSC Nem. mindig lehetséges minden sRGB színteret pontosan lefedni, így a képlet nem állítható fel jobbról balra.
Mivel a PC-platformokra és a fényképekre, videókra stb. vonatkozó jelenlegi színskála-szabványok mind sRGB-re vonatkoznak, a PC-s megjelenítőeszközöket általában az sRGB-vel hangolják célként.

Ezért, ha egy notebook hivatalosan sRGB, a szín általában jobb, mint a névleges 72%-os NTSC. Természetesen az NTSC színskála lefedettsége csak körülbelül 45%, az sRGB csak a másodosztályú IPS képernyő több mint 60%-át fedi le, alapvetően nem tudja visszaállítani a pontos színt, a megjelenítési hatás jóval alacsonyabb, mint a fenti két szabvány, nem ajánlott egy Class képernyő vásárlása. Az élmény szintje csak kicsivel haladja meg a TN képernyő "elérhetetlen" szintjét.